Amint az Agerpres hírügynökség beszámolt róla: Sandra Pralong sajnálattal állapította meg, hogy a Románia határain kívüli román közösségek panaszai évről évre ugyanazok. "Kérem önöket, hogy a nyári egyetem dokumentumaiban minél határozottabban kérjék számon a (román) hatóságokon, hogy mit tettek a vajdasági, a Timok-völgyi (bulgáriai és szerbiai), a besszarábiai (moldovai és ukrajnai) és a magyarországi román közösségekért, az egyházaikért, az anyanyelvi oktatásukért" - jelentette ki az elnöki tanácsadó.
Úgy vélte: a határon túli román közösségeknek igényesebbeknek kell lenniük a román állammal való kapcsolatukban, és az államnak támogatnia kell a törekvéseiket. Szerinte a külhoni román közösségek igényességén és a román hatóságok jóindulatán egyaránt múlik, hogy a határon túli románok anyanyelvükön imádkozhassanak és tanulhassanak, hogy azt érezzék: a román állam közel áll hozzájuk, és nem rontja a kilátásaikat.
"Nem egy országban, hanem egy nyelvben élünk, és az, hogy önök románul élnek, azt jelenti, hogy Románia, melynek határait románok veszik körül, sokkal nagyobb, sokkal szebb és gazdagabb önök által" - fogalmazott az elnöki tanácsadó. Hozzátette: Románia megalakulása óta határai hétszer mozdultak előre vagy hátra Besszarábia, Bukovina, Magyarország és Bulgária irányába. Szerinte elismerést érdemel az a tény, hogy a határon túli területeken ennyi év után is megmaradt a románság.
Alexandru Pugna, a romániai Kultúra és Nemzeti Identitás Minisztériumának államtitkára azt tartotta fontosnak, hogy a kormány és az államelnöki hivatal működjön együtt a határon túli és a székelyföldi román közösségek problémáinak a megoldásában. Az államtitkár megemlítette: a román kormány arról határozott, hogy évente 4 millió euróval támogatja a határon túli románok egyházait.
A Hargita megyei Marosfőn 27. alkalommal megszervezett Marosfői Nyári Egyetem a Románián belül vagy az ország határain kívül élő, veszélyeztetettnek tekintett román közösségek fóruma.